Térinformatika és távérzékelés Debrecenben

A Lechner Tudásközpont szakértői a Debreceni Egyetem által hagyományosan megrendezett XV. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállításon vettek részt május 23-24-én.

A Debreceni Egyetem idén XV. alkalommal tartotta meg a Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítást május 23-24-én. Az esemény célja, hogy a GIS területén segítse a felhasználók ismereteinek bővítését, szakmai fejlődését. A kétnapos program során – amelyen a Lechner Tudásközpont is képviseltette magát – magyar és angol szekciókban előadások, workshopok, kiállítás és társasági események várták a résztvevőket.

A szekcióüléseket megelőző plenáris előadások között Dr. Sik András térbeli szolgáltatások igazgató tartott előadást „GIS & RS a Lechner Tudásközpontban 2024 első felében” címmel. Röviden ismertette a Földmegfigyelési Operatív Központban zajló, az Európai Űrügynökség által finanszírozott K+F+I projekteket, kiemelve a mesterséges intelligencia algoritmusok használatát. Majd felvillantotta a Kozmikus Geodéziai Obszervatórium aktuális fejlesztéseit, valamint a Társaság drónos és légi távérzékelési tevékenységének legfontosabb elemeit, továbbá az E-TÉR és a TEIR szakrendszerek újdonságait is.

A Tér & adat I. szekcióban Braunmüller Péter „Elérhető téradatok számának bővülése, még több egyedi lehetőség” címmel tartott előadást. Az érdeklődök számára bemutatta a 2023 óta újonnan elérhető téradatbázisokat, így többek között a Közlekedési hálózatok, a Vízrajz- és névrajz adatbázisokat is. A részletezett újdonságok között szerepelt az épületgeometria, valamint a műszaki aranykorona érték szolgáltatásának lehetősége is, továbbá felhívta a figyelmet az egyedi térképművek készítésének lehetőségére, mivel az elmúlt években erre egyre nagyobb igény mutatkozott, aminek eredményeként mára tulajdonképpen egy önálló termékkategóriává nőtte ki magát az egyedi kartografált térképművek készítése – elsősorban önkormányzatok és mezőgazdasági cégek számára.

A Távérzékelés I. szekcióban „A növekedés kezdetének becslése szántóföldek és gyepek esetében Copernicus HR-VPP fenológiai adatok felhasználásával” címmel a Lechner távérzékelési szakértője, Pacskó Vivien a Birinyi Edinával, Petrik Ottóval és Barcza Zoltánnal (ELTE) közösen végzett kutatását mutatta be, amelyben azt vizsgálták, hogy a 10 m-es térbeli felbontásban elérhető Copernicus HR-VPP fenológiai adatok milyen parcellán belüli változékonyságot mutatnak egy hazai mintaterületen. Ez a tanulmány a főbb szántóföldi kultúrák és gyepek úgynevezett szezonkezdési időpontjára (start of season value) összpontosít a 2022-es évben. Az eredmények azt mutatják, hogy a szezonkezdési időpontok parcellán belüli eltérése bizonyos esetekben két hétnél is nagyobb lehet, ami – homogén művelést feltételezve – inhomogén növekedésre utal. A kutatás célja megállapítani, hogy ilyen jellegű fenológiai adatok integrálása milyen lehetőségeket rejt a folyamatban lévő aszály- és növényállapot-térképezési folyamataink szempontjából.

A Városi térinformatika szekcióban „Geostatisztikák bűvöletében: az Ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázisának szépségei” címmel tartott előadást Kovács Iván, a Geoinformatikai Osztály vezetője. A Lechner ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisának térinformatikai másolata 2012-től már tartalmazza országos szinten a művelési ág (minőségi osztály folt) adatokat is, amelyek alkalmasak országos, megyei, települési, valamint egyedi területi bontású statisztikák készítésére. Bemutathatóak a nyilvántartott 11 művelési ágra vonatkozó változások, tendenciák, amelyek az éghajlatváltozást jelző indikátorokként is szolgálhatnak, támogatva ezzel a fenntarthatósági célok kitűzését. Szó volt még a vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatjavítási eljárásokról is.

A Távérzékelés II. szekcióban Dr. Kristóf Dániel, az Űrtávérzékelési Osztály vezetője „Űrtávérzékelési újdonságok az LTK-tól és az ESA-tól” című előadásában betekintést nyújtott osztálya legújabb projektjeibe és válogatott eredményeibe, valamint ismertette az Európai Űrügynökség földmegfigyeléssel kapcsolatos híreit, egyes műhold-küldetések státuszát és jövőbeli terveit, kitérve a magyar szereplők részére elérhető pályázati lehetőségekre is.

A konferencia második napján délelőtt megrendezett Poszterszekcióban Birinyi Edina, Hollós Roland, Kristóf Dániel, Barcza Zoltán és Kern Anikó mutatták be a szélsőséges vízháztartású szántóföldi területek térképezési lehetőségeit műholdas és hatósági adatforrások alapján. Az Alföld rendszeresen belvízzel érintett területein gyakran akár ugyanabban a vegetációs időszakban is jelentkezik aszály. A 2022. évi aszály még inkább felhívta a figyelmet a tájban történő vízvisszatartás szükségességére és lehetőségére. Tanulmányukban kétféle megközelítést felhasználva tettek kísérletet olyan területek kijelölésére, ahol a két vízháztartási szélsőség a legszámottevőbben előfordult az 2000‒2023, illetve a 2015‒2023 közötti időszakot alapul véve. A térképezéshez 1 km2-es rácsot alkalmaztak. Egyrészt, távérzékelési oldalról, a Lechner Tudásközpont nagyfelbontású optikai űrfelvételekből származtatott relatív belvízgyakorisági térképét, illetve a közepes felbontású, augusztusra vonatkozó aszálygyakorisági térképét elemezték együttesen. Másik megközelítésként a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe (MKR) beérkezett, aszályra és belvízre vonatkozó kárigények kerültek felhasználásra. Vizsgálataik során emellett többváltozós statisztikai elemzést is végeztek az MKR-be beérkezett kárigények megbízhatóságának vizsgálata és a meteorológiai, valamint a talajváltozókkal kapcsolatos összefüggések feltárása céljából.

Fotó: Braunmüller Péter / Lechner Tudásközpont